• egyszer sem került ismertetésre hivatalos formában
• egyetlen félmondatából kiindulva írta megalázó cikkét a Kisalföld véleményformálója
• bizonyítja a szándékaink tisztaságát és az adott információkból leszűrhető negatív döntés miatti félelmünket
Ugyanakkor ki is kell egészítenem.
• Egy lelkileg terhes, megalázó szituációban, érthetetlen sürgetés hatására íródott, így több érzelmet tartalmaz, mint illene
• Nem a megvalósult, hanem az akkor "vetített" információkra reagál. Sajnos az alapítvány egyetlen konkrét kérdésünkre sem tudott válaszolni (milyen módszerrel tanítja az olvasást, osztályozza-e a délutáni órákat, melyik könyvet használja adott tárgyak oktatásához, milyen tantárgyfelosztást tud elképzelni , mekkora óraszámokkal stb.)
• Nem két idegen nyelv tanításáról, hanem kéttannyelvű képzésről hallottunk
• A vélemény részünkről egységes és végleges döntés volt.
Nevelőtestületi álláspont
a VA kunszigeti tagiskolájaként alapítványi formában működtetni kívánt két tannyelvű oktatásról
• A kéttannyelvű képzésről – angol heti 8 órában
A kéttannyelvű képzés indítása az általános iskola 1-3. évfolyamán, majd 6-8. osz-tályokban második idegen nyelvként ott, ahol a német nyelv 4-5. évfolyamokon jelen van.
-pedagógiai, fejlődéslélektani tény, hogy anyanyelvi környezetben az olvasni-írni még nem tudó gyermekek nagy részét kifejezetten káros – különösen a heti tanítási időkeret 40 %-ában – idegen nyelvvel terhelni, ugyanis:
-beláthatatlanok a negatív következmények az anyanyelvi képességek (olvasás, írás, beszéd, szövegértés, szövegmondás, helyesírás, helyesejtés) fejlődése terhére
-a mi kisiskolásaink, 6-9 éveseink nem képességeik szerint kiválogatott tehetségek, hanem az átlagos felnőtt populáció átlagos gyermekei, s ez az átlag – egy helyi 12-15 fős osztályt alapul véve – magában hordoz:
- kb. 4-5 potenciálisan dislexia-, disgráfiaveszélyeztetett gyereket
- további 2-3 tanulási nehézségekkel küszködőt, akik, végleges leszakadásukat megakadályozandó, fejlesztő pedagógiai megsegítést igényelnek
- 3-4 abszolút átlagos tanulót és
- 2-3 tehetséges gyermeket
• a kéttannyelvűséggel talán e 2-3 gyereknek nem ártunk, a többinek kárára teszünk
-nyilvánvaló, hogy a jelentős mennyiségű időt más tárgyaktól kell elvenni, olyanoktól, amelyek pedig az alapfokú általános műveltség részét képezik – s amelyek a gyermeknek egy későbbi életszakaszában törvényszerűen hiányozni fognak
-pedagógiai nonszensz az ilyen, az oktatás struktúráját alapvetően megrendítő beavatkozás az iskola különböző évfolyamain, ugyanis: az egyes tanévek tananyagai, azok éves óratervei tantárgyanként folyamatosan egymásra épülnek, így tudunk eljutni 4., 6., 8. évfolyam végére az egységes követelmények teljesítéséhez, amit azután az országos kompetenciamérések – amik alapján az iskolákat minősítik – ellenőriznek a tananyaggal kialakított képességstruktúrák vizsgálatakor
Továbbgondolásra:
? Ha a kéttannyelvű képzés általános iskolai szakaszban pedagógiailag megalapozott, releváns és eredményes, miért nem alkalmazzák olyan neves városi iskolák, mint a Gárdonyi, a Gyakorló, a Kölcsey, vagy bármelyik?
? Miért nincs a fenti – évfolyamonként 3-4 osztállyal, mintegy 100 tanulóval dolgozó – iskolákban még a kiválogatott legtehetségesebbek számára sem kéttannyelvű képzés?
? Mi lehet az oka, hogy Győr vonzáskörzetében mindösszesen csak 3 iskola élt a kéttannyelvű oktatás lehetőségével?
Valószínűsíthető, hogy a történet a két tanítási nyelvű oktatás 71 500 Ft/fő/év kiegészítő normatívájáról szól.
• A kötelező iskolaotthonos tanítási formáról
Településünkön az egésznapos iskolának nincs hagyománya, és ez nem véletlen. Sem Kunsziget településszerkezete, sem szociológiai, szociokulturális tényezők, sem a szülők munkahelyi elfoglaltsága úgy általában nem indokolják, hogy minden egyes tanulónak a tanév minden egyes napján 8-9 órát kelljen kötelezően az iskolában tartózkodnia.
• A mi diákjaink – és ez így van rendjén – arra szocializálódtak, hogy az iskolában délelőtt, illetve kora délutánig tanuljanak, majd:
-heti néhány alkalommal
- az általuk önként választott foglalkozásra
-45-90 perces időkeretben
-a szülővel egyetértve
visszajöjjenek, és sportoljanak, művészkedjenek, táncoljanak, nyelvet tanuljanak, versenyekre készüljenek, vagy
-egyénileg a személyes épülésükhöz, felzárkózásukhoz szükséges foglalkozásokat látogassák akkor és addig a mértékig, ameddig ez szükséges, esetleg
- Győrött ússzanak, városi egyesületnél versenyszerűen sportoljanak, városi néptánc-együttesben táncoljanak, vagy egyéb, az iskolával nem összefüggő, de őket a faluból el-szólító délutáni elfoglaltságaik lehessenek.
• Az ebédet sem szokták magukkal hozni reggel az iskolába – ugyanis a nagymamák nem ritkán friss, finom, gőzölgő ebéddel várják őket otthon
• A kunszigeti iskola nem kaszárnya, ahol a gyerekeket kötelezően benn tartjuk, nem javító-nevelő iskola, ahonnan késő délutánig a lábukat se tehetik ki a gyerekek
• A kunszigeti szülők délután szeretnék megkapni a gyerekeiket, és szeretnének alkalmat kapni gyermekeik szeretetteljes nevelésére, az ebben a faluban oly jellemző meleg, boldog családi élet gyakorlására
Mindezek mellett kínáljuk a napközi otthoni tanulás lehetőségét és a vele járó gazdag, színes programok sokaságát – kizárólag választásos alapon, semmit nem kötelezővé téve.
• Köztudomású, hogy a 6-14 éves populáció iskolai terhelhetősége ideálisan az első hat tanítási óra, reggel 8 órától délután 14 óráig
• Tapasztalati tény, hogy a diákok már a kora délutáni tanítási órákon sem tudnak legjobb formájuk szerint teljesíteni, mert napi természetes teljesítménygörbéjük a nap előrehaladtával hanyatlani kezd
Az egésznapos iskola intézménye gyerek, szülő számára egyaránt elfogadhatatlan.
Továbbgondolásra:
? Ha ez az oktatási forma eredményesebb a hagyományosnál – és még nagyobb összegű normatíva is jár utána –, miért nem terjedt el széles körben az oktatásban?
? Miért, hogy az imént is citált győri exkluzív iskolákban csak elvétve akad egy-egy, igazából napközis osztály, ahol a gyerekek – a szülők rendkívüli elfoglaltságai és szélsőséges munkaidőbeosztása miatt és kizárólag önkéntesség alapján, szülővel, gyerekkel egyeztetve – délután is tanulnak?
Iskolaotthonos oktatás esetén a napközi otthoni normatíva 140%-a illeti meg a VA-t…
• A minőségről
Az angol nyelv oktatásának vonatkozásában bizonyosan nem beszélhetünk minőségi oktatásról, ha a nyelvet nem nyelvtanárok, még csak nem is nyelvvizsgával rendelkezők tanítják, ha-nem a sebtében itt-ott átképzett tanítók-tanárok.
A minőség fogalma megszűnik a megcsonkított tantárgyi struktúrában is, hiszen a heti 8 óra mínusz az összes többi tárgyra nézve kiheverhetetlen.
A jelenleg elkötelezett és eredményesen dolgozó tantestület – a várható, nagymértékű munkaerőmozgás miatt – olyan mértékig fog felhígulni, hogy az hosszú időre visszaveti majd a pedagógus munka minőségét.
-S hogy az oktatás színvonalára gyakorolt romboló hatás ne is derüljön ki, a VA létrehozza a kilencedik-tizedik évfolyamot is, ezzel elkerülve a találkozást az igazság pillanatával, a beiskolázással. Ugyanis:
-ha egy iskola nem jól dolgozott, az legnyilvánvalóbban a sikertelen beiskolázások-ban mutatkozik meg
-nálunk ebben az évben elsöprő többségében az első helyen megjelölt iskolába nyertek felvételt tanulóink – gimnáziumokba, rangos középiskolákba
Összegzés:
Tantestületünk egységesen nem javasolja az alapítványi átalakulás bevezetését 2007 szeptemberétől.
Rendkívül kevésnek tartjuk a tájékozódásra, tapasztalatszerzésre rendelkezésre álló időt, így iskolánk fenntartói, szervezeti átalakítását megalapozott, a következő generációk szemében is vállalható beleegyezésünkkel – ilyen körülmények között – sajnálattal nem tudjuk támogatni.
Kunsziget, 2007. május 29.
Tisztelettel a nevelőtestület tagjai:
Utolsó kommentek